// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Visszafoglalták a romák a Coastei utcát

// HIRDETÉS

Szimbolikusan és kemény túra árán – ez volt a kolozsvári romafesztivál utcai aktivista napja.

Bő öt és fél éve, 2010 decemberében lakoltatott ki a kolozsvári városháza 76 családot a Coastei / Karjala utcai lakásokból, és költöztette be őket a pataréti szeméttelep mellett felépített, modulárisnak és szociálisnak nevezett lakásokba. 

Pataréten, ahova Kolozsvár évtizedek óta temeti a hulladékát, pár hete zárt be az ideiglenes szeméttelep is, ahol sok ottani dolgozott. A moduláris lakásoktól alig párszáz méterre van a Terapia Ranbaxy gyógyszergyár megsemmisítő telepe, amely ugyan a föld alatt működik, de a felszínre, a patarétiek orra alá vezetik az égéstermékek egy részét. Amikor működik, a patarétiek szellőztetni sem tudnak, olyan büdös van, mesélte egyikük.

 

A kitelepítettek közül 18 család fizetett lakbért a városházának, amíg a Györgyfalvi negyedi Coastei utcán lakott, mint ma megtudtuk, még 2010 decemberére is. A kényelmes, közművesített házaktól az összetákolt viskókig minden volt ott, a lakók közül sokan dolgoztak, gyerekeiket iskoláztatták, de a városháza nem tett semmilyen különbséget: azokat is kizsuppolta Patarétre, akik a társadalom többé-kevésbé integrált tagjaiként építették fel az életüket.

 

A Coastei utcaiak két éve alapfokon pert nyertek a városháza ellen, amely fejenként kétezer eurós kártérítést is jelentett volna, mert télen tilos kilakoltatni, a városháza azonban fellebbezést nyújtott be, a táblabíróság helyt adott neki, és újratárgyalást rendelt el.

 

 

A pataréti négy nagyobb roma közösséggel és a Coastei utcai kilakoltatással ismerkedtek meg ma a helyszínen a So keres, Europa? (Mi újság, Európa?) roma ifjúsági találkozó résztvevői. A július 12-19. között zajló rendezvényre 15 országból érkeztek Kolozsvárra, hogy a roma fiatalok hangja is hallható legyen Európa ifjúsági fővárosában.

 

A találkozó résztvevői, a fiatalok és civil aktivisták ma reggel kimentek Patarétre, és az ottaniakkal együtt gyalogoltak be a városba. Ez bő két óra menetelést jelentett az idei év egyik legforróbb napján. A pataréti „szociális” lakások eleve egy kilométerre vannak a főúttól, ahonnan a rendőrség még vissza is fordította a feliratos pólókkal, bannerekkel vonuló, mintegy 300 főt, akik így aztán hátul, a dombokon és a Tóköz negyeden keresztül értek a Györgyfalvi negyedbe.

 

 

A Coastei / Karjala utcát nemcsak azért közelítették meg a vele párhuzamos Inău utcán, mert úgy a legegyszerűbb, hanem azért is, mert ott, egy új építésű villában lakott Sorin Apostu, aki 2010-ben Kolozsvár polgármestere volt, jelenleg viszont börtönbüntetését tölti, amelyet korrupciós ügyekért kapott. 

 

Az Inău utcában így még hangosabban szóltak a szolidaritásra felhívó és azt hangsúlyozó szlogenek, hogy a Patarét is Kolozsvár része, az ottaniak is emberek. A menetelők pedig még lelkesebben osztogatták a szórólapjukat az arrajáróknak és volt szomszédaiknak.

 

 

A menetet mintegy kéttucatnyian várták a Coastei utcában, ahol egyrészt óvódát és játszóteret építettek azóta, másrészt az ortodox egyház egyetemi campust hozott létre a szeminaristáinak a lebontott lakások, viskók helyén.

 

Miután megszusszantak, a menetelők öntötték magukba és magukra a szervezők biztosította vizet, majd többen elmesélték közösségük kiszorításának történetét. A Coastei utcaiakat képviselő hölgy például nagyon jól érthető angolsággal.

 

 

A Patarét közeli Cantonului utcaiak nevében románul szólalt fel egy férfi. Abba az utcába évtizedek óta épülnek viskók, legnagyobb gondjuk, hogy lakhatásukat nem tudják jogilag elismertetni, vagyis nincs személyijük, így nem kapnak legális munkát, a gyerekek beiskolázását is, mint a kitörés egyetlen útját, jóval nehezebben tudják intézni.

 

A Cantonului utcai telkeket ráadásul pár hónapja kapta meg az állami vasúttársaság, amely már felszólította őket a viskóik lebontására, nekik viszont nincs hova menniük, mondta a férfi. Minden felszólaló a kényszerkilakoltatások leállítását kérte, illetve jogi helyzetük rendezését és megfizethető lakásokat.

 

A miskolci fiatalok magyarul mondták el, hogy a kilakoltatás és a földrajzi szegregáció nemcsak kolozsvári jellegzetesség, miskolci romák egy részét azért lakoltatták ki, hogy a város parkolót építhessen egy stadionhoz.

 

Az ifjúsági találkozót is szervező roma civil szervezetek részletes és jól megérvelt nyílt levelet intéztek a városházához, amelyben konkrét intézkedéseket javasolnak az eddigi igazságtalanságok felszámolására és annak megakadályozására, hogy a szeméttelep mellé kényszerültek ne a „társadalom hulladékaként” folytassák az életüket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ifjúsági találkozón különböző művészeti és civil műhelymunkába vonták be a résztvevőket: zene-, színház- és táncfoglalkozások mellett a civil újságírás vagy a grafittizés technikáiba is beletanultak.

 

A So keres, Europa? vasárnapig tart, és egyre láthatóbb lesz: senki se lepődjön meg, ha Kolozsvár random pontjain zenélő, táncoló fiatalokba botlik, vagy olyan, az elmúlt két napban kitalált utcai megnyilvánulásokba, amelyek nem szokványos módon hívják fel a figyelmünket az egyszerű igényükre: hogy úgy szeretnének élni, mint mi.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS